„A magyar-lengyel barátság bizonyítéka” – fél Lengyelország a Mandinerben megjelent interjúról beszél
A korábbi minisztert lenyűgözték Orbán Viktor döntései.
A hétről hétre felbukkanó iskolai pedofil esetek azt bizonyítják, hogy szükség van a további változtatásokra a gyermekek védelme érdekében. Párkányi Eszter szerint szinte borítékolható, hogy miként reagálna az Európai Unió a beharangozott gyermekvédelmi kormányzati lépésekre.
Hétről hétre újabb és újabb iskolai pedofil ügyek derülnek ki, amelyek egyre inkább alátámasztják, hogy további szigorításokra van szükség a gyermekvédelem terén. Emlékezetes, Orbán Viktor februári évértékelőjében arról beszélt, hogy a gyermekeket bármi áron meg kell védeni, épp ezért
Mindezt azt követően közölte a kormányfő, hogy kiderült, a budapesti Krúdy Gyula Általános Iskola pedagógiai asszisztense arról beszélt, szexuális viszonya van egy 15 éves diákkal, erre az elszólásra egyébként LMBTQ-aktivista férfi még büszke is volt.
Az ügyben nyomozás indult gyermekpornográfia bűntett elkövetésének gyanúja miatt. Az ORFK azonban pár napja a nyomozás érdekeire tekintettel nem kívánt lapunknak további tájékoztatást adni az eljárásról.
Miközben Magyarországon lassan minden hétre jut egy szomorú ügy, a gyermekvédelmi törvény kapcsán az Európai Bíróság előtt fekvő perbe egyre több tagállam lép be az Európai Bizottság oldalán.
Ennek kapcsán Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője lapunknak elmondta: „a perbelépésre megszabott határidő április elejei lejártáig tizenöt tagállam és az Európai Parlament csatlakozott a gyermekvédelmi törvény miatt indult perhez. Ez azt jelenti, hogy az uniós tagállamok fele ideológiai véleménykülönbségek miatt nyomást akar gyakorolni hazánkra.”
„Ugyanakkor egy ilyen eljárásban nem a perben az egyik oldalon beavatkozók száma dönt, hanem az uniós jog bíróság általi megfelelő értelmezése. Legalábbis reményeink szerint” – fogalmazott az elemző.
Ahogy kifejtette,
Ahelyett, hogy kimondanák, hogy az LMBTQ-lobbi érdekében támadják a magyar emberek által is jelentősen támogatott gyermekvédelmi szabályozást, arra hivatkoznak, hogy közös piaci érdekeket sért.
Ha valóban csak az uniós jogra szorítkoznának, és nem csűrnék-csavarnák azt, akkor teljesen egyértelmű lenne a helyzet, hiszen az oktatás és a családjog is kizárólagos tagállami hatáskörbe tartoznak. „Brüsszelnek semmi beleszólása nem lehet ezen a téren ”– szögezte le az elemző.
Párkányi Eszter szerint azonban a gyermekvédelmi törvényt megerősítő tavaly áprilisi népszavazás eredményével, azaz 3,7 millió magyar ember egybehangzó akaratával a háta mögött
Varga Judit igazságügyi miniszter egyértelműen ki is jelentette, hogy nem fognak engedni a politikai nyomásgyakorlásnak. „A gyermekvédelem egyrészről az Alaptörvényből fakadó kötelezettség, másrészről nemzeti egyetértésnek örvend” – húzta alá az elemző. „Persze valószínűsíthető, hogy a gyermekvédelem terén tett bármilyen további lépés újabb hisztériahullámot indít majd el az Európai Unióban” – tette hozzá.
Nyitókép: Getty Images/illusztráció